A két sztenderd corporate hernyó karácsonyi bevásárlásra indult ma a Westend-be. Nem nagy kedvvel indultam, ti. azt képzeltem, délelőtt lezavarjuk a dolgot, ehhez képest phnb-nek a rögzítőjével tudtam csak beszélgetni még fél 11 magasságában is; írtam is neki, hogy 'ázzeg sanyi, keljélfel. Aztán egy röpke 3 órás trip keretében felmértük a helyi kínálat; meg a pláza beltenyészetét is (hegyespólós csajról nála bővebben); és beszereztünk ezt-azt. Phnb határozottan nem csaj (nyomom neked kicsit a reklámot, tibi, wehe), keveset válogat és nem szarakodik, az első ami jónak tűnik, megveszi. Én meg határozottan nem vagyok férfi, amikor képes vagyok egy órát eltölteni és közel tízezret elkölteni a DM-ben.
Voltunk C&A-ban, hogy ez mekkora ott, gigantikus, de meg kígyózó sorok, halál, úgyhogy nem vettem meg a nekem tetsző pulóvert, csupán mert fasznak se lett volna kedve kivárni, míg fizethetek. Meg különben is karácsonykor jóhogy nem már magamat lepem meg. Ellenben felpróbáltam egy tigrismintás, szőrös plüssel bevont hajpántot (!) és a hozzá passzoló nyakba akasztható kézmelegítő muffot (nemröhög), amiben egyedül hülyén néztem volna ki, úgyhogy a haveremet is felöltöztettem hasonló szerelésbe és a fejünk ugyan nehezen fért a tükörbe, amiben be lehetett csekkolni a látványt, de azért sikerült és igencsak visszhangzott tőlünk az accessories részleg.
