Hosszas küzdelem után tegnap kinyírtam a démonomat. Olyan van mindenkinek, ugye? Nekem is volt, de nem tudok mesélni róla. Titok, olyan van mindenkinek, ugye? Kurva sokáig őrlődtem valami miatt, majdnem 15 évig. Azt hittem úgy ül majd a nyomás a torkomon életem végéig, hogy egyszer egy óvatlan pillanatban megfulladok miatta.
Kedvem lenne elmondani, de nem akarom. Kellenek sztorik, amik belénkszorulnak, mindenkinek van ilyenje, igaz? Meg van, ami mindenképpen kurvára fáj, egy életre. Amiről tudni lehet, hogy úgy hagy nyomot benned, hogy sosem fogod tudni kiradírozni magadból. Nincs olyan, hogy örökre elfelejted a dolgot. Mindig ott éktelenkedik benned a nyoma, kitörölhetetlenül. Az élet tele van hülye döntésekkel, a leghülyébbek következményeit az életen át viseljük.
