Felesleges is írnom mekkora a gyerek (kurvanagy), mert puszta számok nemigen tudják ezt visszaadni, jól fejlett, fogalmazzunk így. Nemrég egy bababoltban a kisgyerekes anyukák sorra ámultak, vagy azon, hogy hány kiló, vagy azon, hogy mennyi idős, mert hát valóban kicsit nehéz összeegyeztetni ezeket, pedig még csak 12 hetes és már 7520 gr, na csak leírtam basszameg.
Egyébként tüneményes, emberek állítanak meg sorra, ha sétálni megyünk azért, hogy elmondják, milyen szép, olvad az anyai szív. A gyerek egyértelműen imádja a társaságot, eddig mindig minden látogatójának nagyon örült. Álló nap az ökleit zabálja, nyáladzik mint valami veszett kutya, azon se lepődnék meg, ha holnapra kinőne 3 foga. Már tud hasalni ordítás nélkül és olykor azzal kényeztet bennünket, hogy este 9-től reggel 7-ig alszik.
Délutánonként jókat alszik a babakocsijában, sétálgatunk, aztán valahol letelepszek és olvasok. Bár a panelben lakni nem mindig szeretek, a környék egyszerűen kurrrevajó. Amerre a szem ellát körülöttünk játszóterek, parkok és olyan ez a paneles környék, mint egy kis falu, az emberek néha leállnak beszélgetni, kedvesek, meg akarják nézni a babát, ismerkednek, aztán legközelebb már rád köszönnek, ilyesmi.