Most vagy senki nem tájékozott, vagy a kutya se olvas már, vagy túlságosan elnéző a közönség, mindenesetre egészen 5 perccel ezelőttig, míg a morci fel nem hívta rá a figyelmemet arra a súlyos elírásra ott a Szodomás bejegyzésben, ahol a Salo helyett Paso-t írtam, azt hittem, minden tökéletesen van, ahogy van.
Mentségemül szolgáljon, hogy amikor írtam, dolgozott bennem egy pár deci jó kis házi cserszegi fűszeres. Remélem nem kell bizonygatnom, hogy emlékszem rendesen a film címére, s ezt az egész posztot megspórolhattam volna egy egyszerű javítással az említett helyen, ha nem lenne nagyon erős közléskényszerem a mai napon, de van. Süldő bloggerlány koromban nem írtam egy nap négy bejegyzést és még van bennem pár félkész poszt. Harmadnapra feltámad az alkotni akarás, nyugi, így aztán végképp nem lesz itt ennek vége soha.