Szeged
felé az autóban nem tudtam sírjak bánatomban vagy mosolyogjak örömömben azon, hogy a dél-magyarországi kisvárosokban bezzeg futja bicikliutakra, mi meg a fővárosban könyörgünk a nagyfejűeknek és tesznek ránk bringásokra. Persze, jó volt látni, hogy ott biztonsággal közlekedhetnek két keréken.
városában a legmegkapóbb látvány az a 4-5 fiatal fiú volt, akik félmeztelen, mosolygósan szaladtak A pontból B-be.
felől útban haza megálltunk enni a fehértói (asszem) halászcsárdában. Az a kisebbik baj volt, hogy a kaja jó, ha menzás koszt minőséggel bírt, s ehhez képest kurvára drága volt - na nem mintha nekem egy forintomba is került volna:) -, de az utolsó falatoknál a kora őszi szél a szomszéd portáról nagy erőkkel hozta a friss disznószarszagot. Még szerencse, hogy falun nőttem fel és otthon a szomszédnak is az állattartás a hobbyja.
felé az autóban nem tudtam sírjak bánatomban vagy mosolyogjak örömömben azon, hogy a dél-magyarországi kisvárosokban bezzeg futja bicikliutakra, mi meg a fővárosban könyörgünk a nagyfejűeknek és tesznek ránk bringásokra. Persze, jó volt látni, hogy ott biztonsággal közlekedhetnek két keréken.
városában a legmegkapóbb látvány az a 4-5 fiatal fiú volt, akik félmeztelen, mosolygósan szaladtak A pontból B-be.
felől útban haza megálltunk enni a fehértói (asszem) halászcsárdában. Az a kisebbik baj volt, hogy a kaja jó, ha menzás koszt minőséggel bírt, s ehhez képest kurvára drága volt - na nem mintha nekem egy forintomba is került volna:) -, de az utolsó falatoknál a kora őszi szél a szomszéd portáról nagy erőkkel hozta a friss disznószarszagot. Még szerencse, hogy falun nőttem fel és otthon a szomszédnak is az állattartás a hobbyja.
