Nem volt a reménykedés hiábavaló… A 10% nem is
volt ott, a
20 az asztal másik végén, s bár elsőre nem jutott jó hely, aztán minden
jóra
fordult. Biztos bennem van a hiba, hogy én nem tudok magamhoz nyúlni a
legújabb
kiadású mobcsitelcsitől, ami hűűűűű, annyira női, hogy még tükör is van
rajta,
juuuuj, dejóóó. Ámulattal (meg szánakozással) nézek azokra, akiknek itt
kezdődik, és itt is végződik a világuk. Itt kértem ki a kancsó bort.
Szerencsére 10 perc múlva már azok közt ültem, akiket szeretek, meg
akikkel van
közös témám. Úgy adódott, hogy a kancsó bor hamar lecsúszott, múltkor
azt hittem
7 deci körül van, de most láttam, hogy literes, akkor jobban bírom,
mint
gondoltam. Itt még nem volt teljes a bor okozta mámor, az a következő
helyen
csúcsosodott ki, ahol kezembe nyomtak egy háromkettes VBK-t és bevágtam
mint a
szél. Volt valami koncert, valami senkiktől, de esküszöm, élveztem.
Asszem
senki nem rázta a seggét tegnap este annyira, mint én, meg asszem ember
nincs a világon, akinek most úgy ég a bele, mint nekem... Félévente
egyszer bevállalom; nem is olyan nagy ár az előző esti gátlástalankodásért...
2005.03.26. 22:21
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://zora.blog.hu/api/trackback/id/tr994749463
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.