A gyereket az éjszakai ébredésekről és az éjszakai anyához bújásokról a hazai szakirodalom, brit tudósok, gyerekorvos, védőnő, anyám és még ki tudja ki szerint csak úgy lehet, ha az ilyen rendszeres, indokolatlan ébredésekkor anya nem megy be a gyerekhez. Apa megy be, vagy nagyanya, vagy szomszédnéni, vagy bárki és visíthat bár úgy, mint a szoptatós kismalac, akkor se szabad hozzá az anyjának bemenni. Na ezt megállni kurvanehéz, mert megesik az anyai szív és a gyerek győz, ahogy ez lejátszódott már sokszor.
Elhatároztuk hát az apjával, hogy most már aztán tényleg legyen éjszaka rend, ezért a múlt héten elhúztam otthonról a fektetés után kétszer is, mert 1. ha sír, nem hallom, nem megyek be. 2. bemegy viszont az apja, amitől az első napon agyfaszt kap a gyerek, visít, második napon már elfogadja, a harmadikon meg nem kel fel, mert rájön, hogy hülyeség 3. három nap alatt meg is van minden oldva.
Na így esett meg, hogy múlt pénteken kocsmában, szombaton éjszaka moziban voltam a kis barátaimmal, vasárnap meg aludtam egész éjszaka, ahogy tette az átprogramozott agyú gyerek is. Tök egyszerű, már csak azt nem tudom miért nem csináltuk ezt így korábban. Mielőtt valaki megsajnálná az apját, neki ugyanúgy megadatik a kimenő a barátokkal, már csak a közös esti házon kívüli programokat kell visszaépíteni az életünkbe, úgyhogy következik a következő mission, a nagyszülők bevetése. Szombaton kipróbáljuk.
