Péntek óta itthon vagyok a gyerekkel a Faluban a szüleimnél. Érdekes, mennyi emlék tud megrohanni, itthon, a házban, ahol felnőttem.

Például a szoba ablakából, amit ilyenkor kisajátítunk a kisM és én, épp a kapura látok ki. Sajnos vagy nem, de 10-ből 5 kinézés során eszembe jut az első csókolózás, ami valamikor 12 éves koromban történt a szomszéd Sz. Jocival a kapunkban. Asszem szilveszteri buliból jöttünk haza a szomszéd sarokról, ahol az egyik srácék laktak, nem valami nagy a Falu, mi? Tudtam, hogy itt most történni fog valami, Sz. Joci vagy 3 évvel idősebb nálam, bíztam a tapasztalatában. Hát, nem kellett volna. Kábé az orrlukaimtól a füleim érintésével az állcsúcsomig olyan kibaszott nyálas lettem, hogy csoda, hogy nem fagyott az arcomra a szilveszteri mosoly. De emlékeim szerint akkor elkönyveltem, hogy ez ilyen, utólag viszont nemigen tudom neki megbocsátani ezt a béna smárolást. Reményeim szerint nem ott és akkor sajátítottam el a helyesnek vélt technikát, mert akkor az összes férfi, akihez közöm volt valaha, nem lehet túl jó véleménnyel rólam :/

Sz. Jocinak azóta már rég van egy atomronda élettársa, két atomparaszt (nagyszüleik öröksége) kislánya és egy atomnagyra nőtt melírozott feje, ami mint fodrászati beavatkozás szerintem teljességgel tolerálhatatlan egy férfi esetében.

Szóval a szülői ház emlékeztet az első testi élményeimre, ennél megrázóbb már csak az volt, amikor V. Imi egyszer rámfeküdt 1-2 évvel ezelőtt az élmény előtt és hónapokig paráztam amiatt, hogy tutira terhes lettem, mivel hogy akkor már nagylány voltam :(

Nem nagyon tudtam megnyugodni akkor sem, ha arra gondoltam, hogy a rámfekvés ruhában történt és senki nem vette elő semmijét.

Szerencsére pár hét izgulás után kiderült, hogy nem lettem terhes, V.Imiről pedig nem tudok régóta semmit.

Úgy 1-2 hónap kellett a teljes megnyugváshoz, már épp fellélegezhettem volna, amikor újabb trauma ért: elolvastam Magic Johnson életrajzi könyvét és rögtön tudtam, hogy AIDS-es vagyok:(

Hogy mégis miből?? Ültem egyszer a közeli kisgát oldalában, a világ dolgairól gondolkodtam (mi egyéb dolga van egy 12-13 évesnek) és észrevettem egy kis sebet az egyik bokám belső oldalán. Azt a rettegést nem kívánom senkinek. Eszembe jutott a könyv és rögtön azonosítottam, hogy Kaposi-szarkómám van:((( Asszem hetekig ott volt az a heg és én úgy temettem el magam 12 évesen gondolatban, hogy nem hogy AIDS-es nem lehettem, de még pöcsöt sem láttam akkoriban közelről.

Néhány hetet végigidegeskedtem, majd mikor elhalványodott a heg, megnyugodtam, hogy talán mégsem fogok meghalni. Magic intelmeit követve nagyon ügyeltem arra, hogy ne essen bajom és a szex biztonságos formáját választottam: egy amerikai kosarasba lettem szerelmes a Dream Teamből a '92-es olimpia idején. Ez a kapcsolat ugyan elég sok sírdogálós párnacsücsök-szorongatással járt, távkapcsolat lévén, de legalább sem terhes, sem AIDS-es nem lettem közben.

Holnap majd azt a másik szilvesztert mesélem el, amikor a Falu jeges főutcáján az ócska cherry brandyktől bekúrt kis zora négykézláb csúszott el a már említett kapuig, nagyon izgalmas kiskamaszkorom volt ám nekem itt vidéken.