Most, hogy a gyerek szépen végigalussza az éjszakákat, péntekenként nekem, szombatonként az apjának van esti kimenője. Azelőtt, mikor még gyermektelen dolgozó nő voltam, az akkor még csütörtökre időzített törzskocsmázások alkalmával rendszerint én érkeztem elsők közt, aminek megvolt az a hátránya, hogy mire a teljes csapat összeverődött, én már elfáradtam és elindultam haza. Na de mennyire király már a kisgyerekes anyukaság! Fürdetés 8-kor, aztán szoptatás, fektetés, útnak indulás leghamarabb 9-kor, megérkezés a kocsmába fél 10-kor: legnagyobb jóság, hogy már szinte minden barátom ott van és aki iszik rendesen, az addigra édesen szalonspicces, úgyhogy annyi ölelgetést-csókolgatást rég zsebeltem be, mint amennyit az ilyen péntek estéken. A barátaim mit sem változnak az évek során (bár DD határozottan őszülni kezdett), én pedig lázadó punk tudok lenni velük és elmegyek FUCK ME, I'M FAMOUS feliratú pólóban a kocsmába, simán. Az egyetlen bánatom, hogy nem ihatom le magam, ami pedig végre rámférne, így lassan két év után, amióta egy pohár száraz vörösnél behúzom a féket, na de majd lesz itt lassan leválasztás a ciciről, kisfiam. Közkedvelt téma megjelenésemkor a szoptatás, a melleim mérete, meg ilyenek, de ezt el kell tűrni, később majd én basztatok ezzel másokat.

A múlt héten a csajok kényeztettek legjobban, ki lelkemet, ki testemet is, az egyikük azzal, hogy azt kiáltotta, hogy "hékás te most már milf lettél!!" (oké, túlzás persze, de neki pont elhiszem, úgyhogy az vagyok!!), a másik, amelyik a fülembe súgta, hogy igazából miattam jött le, a harmadik meg amelyik sok sör után egy váratlan mozdulattal megragadta a jobb mellem a kocsma teljes közönsége előtt. Spice girls.

Minden ilyen este után szentimentális posztok születnek a fejemben arról, mennyire imádom ezt a bandát, annak minden egyes tagját, egytől-egyig. Eléggé kurvára nagyon!