FTR: a gyermek születése óta tartó ugrásszerű gyarapodása a 20. héten 8800 grammnál megállt. 10 napja nem hízik már olyan brutálisan durván, viszont mióta nem hízik, azóta folyton sír vagy ordít vagy nyafog, vagy ennek valamelyik szinonimáját csinálja. Pechünkre nem csak nappal. Ó, hogy visszasírom amikor a kis 8 hetes elkezdte átaludni az éjszakákat! Na ennek egy ideje vége, éjjelente rendszeres a felsírás, ami jó esetben ringatással elmulasztható, de az éjszaka közepén már rég nem úszom meg az etetést, aminek következménye, hogy a gyermek befészkelte magát a hálószobánkba és én, aki azt mondtam, nem tudok vele együtt aludni, nagyon is tudok basszameg. Nem gurulok rá, nem nyomom agyon, szépen alszunk. Az apja, hogy legalább legyen egy kis nyugodt alvása hajnalonként a nappaliba a kanapéra dezertál, nézzük el ezt is a kisdednek, gondolom.
A doki az éjszakai műsort a fogzásnak tudja be, meg nő a csontja, mondja, aztán ki tudja, majd ha egyszer tud beszélni, elmondja mi a bánata, egyelőre csak a feje tetejére állt élet és napirend van, én meg fáradt vagyok, türelmetlen, cigizni akarok, inni akarok, bulizni akarok, kimenőt akarok és tudom, ez a nehéz időszak is elmúlik majd, csak hát ugye mikor. Egyébként meg imádjuk, mert ügyes, okos, érdeklődő, barátságos, bájos kisgyerek. Ha puszilgatom a pucér hurkáit úgy kacag, ahogy senki se tud.
Ha mesélem valakinek az úton, aki lekapcsol és megkérdi milyen baba a kismorci, hogy itthon egy méregzsák, nem hiszik el. Szerintem unja a fejemet. Kevés vagyok neki. De kellek, mert kurvára cicifüggő, sőt, ciciperverz!
Szeret falun lenni a nagyszülőknél, én is szeretek otthon lenni a szüleimnél, itt viszont nagyon sokszor utálok lenni. Minél többet vagyok otthon a Faluban, annál jobban vágyódom haza és érzem azt, hogy nem vagyok itt Budapesten itthon. Legszívesebben hazaköltöznék a tarkafaszba.
A hajam meg úgy hullik mint a hó, kb úgy kell elképzelni a fejem, hogy a terhesség idején meg előtte volt összesen 5 szál hajam, abból azóta a helyreállt hormonműködésnek köszönhetően 3 kihullott, a negyedik még épp nem, de majd fog, úgyhogy júniusban lehet, hogy hirtelen felindulásból levágatom a maradék egyet a gecibe, hogy még az anyám sem ismer majd rám.
Úgy érzem találkoznom kell Montaggal.