Életemben először voltam a Lézerszínházban, hát, felettébb pszichedelikus élmény. 50 percen keresztül szédültem, kibaszott hangos volt, előbb csak az apja pulcsiját, aztán a szövetkabátomat, aztán komplett széksorokat pakoltam a hasamra, hogy megvédjem szerencsétlen gyereket a megsüketüléstől. Ma már táncolt drum and bassre, úgyhogy remélhetőleg nem szenvedett maradandó halláskárosodást. A lézerszínház az valami számomra érthetetlen művészet, fogalmam sincs hogy csinálják és nem hiszem, hogy bélyeg, gomba vagy valami más tudatmódosító nélkül igazán élvezni lehetne, ezért majd a szoptatási időszak után alaposan beszívok és elmegyek újra, hátha akkor másképp forog majd velem a Planetárium.