Hozott a lót két aaaakkkkkoooorrrrra tálca zsíroskenyeret, hogy alig fért el az asztalokon, tudod az a pont elég zsírral megkent, lilahagymás, pirosaranyas fajta, naaagggyyon finom volt, kettő óriási karéjt ettem és én el is képzeltem ahogy lót kente, ahogy a stan írta és majdnem sírtam, mostanában sokszor majdnem sírok, annyira meghatódom dolgokon, biztos öregszem, de hát ez végtelenül jól esett na. A bandánk nevében ezúton is köszönöm, a gondoskodást és a szeretést, nagyon jó érzés, hogy nem csak vendégek, de kicsikét barátok is vagyunk mi ottan. Tízezer ötletem van, hogy háláljuk meg mindezt és el is kezdem megvalósítani mindet, szép sorban:)