zora

Egyre ramatyabbul vagyok, közérzet tízből három, torokfájás, orrfolyás, étvágytalanság, levertség és hiszti, utóbbiról a Gitározós tudna szegény bővebben. A vőlegény is dögrováson, szép kis család vagyunk, még ezt is elhülyüljük. A tesóm addigra biztos összeszedi magát, én addigra biztosan teljesen leépülök, de inkább így legyen, mint fordítva, ez mégiscsak az ő napjuk lesz. Érdekes, mióta vettem digitális lázmérőt, szívesebben méregetem a lázamat, ha szarul vagyok, valahogy kevésbé macerás, mint kivárni a tíz percet a higanyossal, nem beszélve az ahhoz fűződő örök parámról. Ezt a kijelzőset öröm használni. Látom magam kívülről, azt az idétlen hülyegyerekfejemet, ahogy kifelé lóg a számból a lázmérő, a nyelvem alá szorítva szopogatom, közben meg forgatom körbe a szemeimet és izgatottan tépem ki a számból mikor csipog, hogy megnézzem, mennyi. Szerencsém, hogy van, aki az ilyen gyagyásokra bukik, mint én.