Szombaton az állatkertben olvadva néztem a kis oroszlánt, aranyos kiscicu, ahogy pózolt az üveg mögött, tegnap meg a National Geographicon sikerült elcsípni a filmet a kicsi, majd felcseperedő leopárdról, másik aranyos kiscicu, hosszú film volt, mi punnyadtak, de nem tudtam sziesztakor aludni, míg meg nem tudtam, mi lett vele. Visszakapcsoltam a tévét. Egyszer Legadema, a már felnőtt leopárd megölt egy majmot. Csak kicsit később vette észre a tetemen csimpaszkodó pár napos utódot. Valami érthetetlen ösztön által vezérelve magához vette és úgy gondoskodott a kis majomról, mintha saját kölyke volna. Nagyon megható volt ez a ragaszkodás, gondoskodás, meg ahogy a cicu és a majom egymáshoz bújva szenderegtek. A bal szemem sarkában csúszott le a könnycsepp, hiába, kit a romantikus nyálas filmek, kit az áLatosak hatnak meg, de csak titokban, hogy Ő meg ne lássa. Nagyon szép film, nézzétek meg!
2007.06.25. 07:49
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://zora.blog.hu/api/trackback/id/tr674751038
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.