zora

Ismeretlen tettes egy doboz csokit helyezett el a gyárban az íróasztalomra. Reggel ott várt a titokzatos ajándék név, üzenet nélkül. Egész nap senki nem jelentkezett ez ügyben, hogy beismerte volna, hogy ő tette. Az egyetlen gyanúsítottam a nap végén neki szegezett kérdés elhangzása után tagadott. Az esküdtszék jóhiszemű. Holnap tovább nyomozok. Misztikus. Nincs pofám felbontani, míg nem köszöntem meg. Remek, hogy nem tudom kinek kellene. Remek, hogy én érzem magam hülyén amiatt, hogy valaki ezt a különleges módját választotta az ajándékozásnak. Remekül be bírnám pedig falni az egészet. Remek lesz, ha nem jövök rá sose és rámrohad a doboz csoki. Kétszer is gondoljátok meg, mielőtt valakit így lepnétek meg. Kész kib@sz#s:]