zora

Ismeretlen tettes egy doboz Merci csokit helyezett el a gyárban az íróasztalomra. Reggel ott várt a titokzatos ajándék név, cím, üzenet nélkül. Egész nap gyanakodtam az egyik kollégára, akinek tegnap sokat segítettem, azt hittem ő hálálkodhat eképp. Egész nap nem nyúltam a csokihoz és egész nap még én éreztem magam hülyén az ismeretlen elkövető helyett, vagy csak nekem fura letenni egy ajándéknak látszó tárgyat a másik asztalára mindenféle kommentár nélkül? Gyanúsnak gondolt kollégának szegeztem a nap végén, mire ő váltig állította, hogy nem ő tette oda, a rejtély még rejtélyesebb lett. Amíg nem derül fény az ajándékozó személyére, nem bontom ki, irtó hülyén érezném magam, ha megenném a csokit, amit nem tudom kitől és miért kaptam. Azért van még egy sejtésem, holnap megint másnak szegezem a kérdést. Napok óta megint kilóg benn a belem, az elismerés bárkitől is érkezett, nyilvánvalóan ennek szól