Van egy munkád. Szereted csinálni. Jó vagy benne. Elismernek. Nem keresel vele valami sokat, annyit pont nem, hogy mondjuk megengedj magadnak egy 45/50+rezsis garzont (nemhogy lakástörlesztést). Odajönnek hozzád, és felajánlanak egy másik pozíciót. Tudják, hogy alkalmas vagy rá. Te is tudod magadról, hogy az vagy, csináltál régen hasonlót, nagyon jó eredményekkel. Ezt nem csak te tudod, ők is tudják. Nem véletlen ajánlották ezt itt most fel. Tudod, hogy többet kereshetsz. Jóval többet is akár. Talán gond nélkül ki tudnád csengetni azt a 45/50+rezsit (vagy akár lakástörlesztést). Van baj. Ezt a mostanit szívvel-lélekkel, mert szereted, mert hasznosnak érzed magad, mert megdicsértek már több oldalról: ez az, amiben jónak érzed magad. És szarul keresel, de balek vagy, sose ez motivált, hanem hogy szeresd, amit. Az a másik kevésbé érdekel, vagy vonz szakmailag. Akkor se, ha tudod, ott is hoznád a maximumot, megdicsérnének, másért. De mégsem ugyanaz volna. És most itt a fejed felett a kérdőjeled. Most ilyenkor mit csinálsz? Legyél már egyszer tekintettel arra is, hogy pénzből élsz?
2006.12.20. 22:43
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zora.blog.hu/api/trackback/id/tr654750852
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.