Épp a mostani kedvencemet tömtem magamba - 3 Bit Inverso, utoljára a Kapucinerre kattantam ennyire gyerekkoromban, tök jó -, mikor eszembejutott valami nagyon tudományos, aztán hogy utánanézzek, hogy hátha ma is rájövök valamire. Arról ugye már hallottam, hogy vannak nők, akik többet esznek, főleg kívánják az édességet, mielőtt menstruálnak, gondoltam utánanézek írnak-e erről valami okost, beírtam a googleba, hogy "premenstruációs csoki" és most 5 perc alatt teljesen elbizonytalanodtam. Lehet, hogy nem is vagyok depressziós!! Lehet, hogy csak premenstruációs szindrómám volt az elmúlt pár napban, miközben ezt azért nehéz eldönteni, mert utóbbinak hozadéka az előbbi, és hogy ezért a csoki, a melatonin, a szerotonin, a fény-sötétség változás, az évszakok, a ciklikusság, a szénhidrát utáni vágy, a vágy utáni vágy, azt írják dugjak, attól majd jobban leszek. Vagy menjek ki a napra. VAGY, bazmeg. Nem választanék, ha lehet, legyen inkább ÉS.
Ha a PMS miatt voltam nyomi és zabáltam magam tele csokival az elmúlt két hétben, akkor a vonatkozó szabályok szerint most hirtelen meg kell gyógyulnom és legalább újabb két hétig jól érezni magam. Ha tényleg ez a bajom, akkor ideje volna valami felfedezést tennie az orvostudománynak, hogy hogy lehetne kiiktatni a menstruációs ciklusnak ezt a pre- szakaszát, mondjuk én lemondok a gyesznyóvágásos 4-5 napról is, ha kérhetem és ha lehetne biztonságosan dugni mindenféle macerák nélkül, ha már ott vannak, tisztelt doktorok, köszi, hol tartottam?
Szóval ha nem múlik a fáradtság, a nyomottság, a rosszkedv, a csoki utáni vágy, a csoki utáni következő csoki, akkor azért mégis más felel, fogjuk a télre, ami igaz, hogy eddig olyan, mint a nyár, de a naptárt vegyük alapul. Mostantól megfigyelés alatt tartom magamat és mindent gondosan dokumentálok, pre-, inter- és postmenstruális hipochondria és paranoianapló.
Na, befejeztem, anyának egy szót se!
