Volt munkahelyváltás, fel vagyok készülve lelkileg, hogy
2006-ban is lesz; meg mindaddig lesz, amíg nem sikerül megtalálni önmagam, meg
hogy valójában mi is akarok lenni, így nagylánykoromban.
Lettek új és értékes barátságok, voltak nagy találkozások,
együttivás. Hajnalig tartó beszélgetések, 82 3:06. Zene, zene, zene.
Egész évben a legkomolyabb betegségem egy kötőhártyagyulladás volt, ahhoz
képest, hogy egy éve temettem magam – ha kis túlzással is, de nem ok nélkül -,
ez igazán nagy szerencse a sorstól.
Vannak terveim: tanulni akarok újra, mert hiányzik a tanulás. Az
egyetem végén
elhatároztam, doktori iskolába megyek, kutatok, gyűjtök és egy szép
napon majd olyan remek szakembere leszek egy területnek, mint a kedvenc
egyetemi tanárom,
majd témavezetőm. Aztán jöttek az államvizsgák s én dolgozni akartam, a
doktori
iskola meg elfelejtődött bennem. De az ambíció megmaradt, 2006-ban
felvételizem
phd-re.
Egyetlen fogadalmam az új évre az egészségemmel kapcsolatos: normálisabb és átgondoltabb étrend, sok sport – a jó időig heti 2x torna, aztán ehhez jön a bicaj -, június végéig mínusz 15 kiló, aztán még legalább egy tízes. Nem csak elérni – bár az se lesz könnyű -, de megtartani.
Közben pedig megpróbálom megtalálni magam, meg az egyensúlyt az elképzeléseim,
vágyaim és a valóság között. Az életem minden területén.
Biztos mások is vannak így, sok sikert, különleges élményeket és boldog új évet kívánok mindenkinek!
