zora

Nem szoktam éjszakára sem kikapcsolni a telefonomat. Egyrészt mert teljesen biztos vagyok benne, hogy senki nem akar megzavarni az alvásomban, másfelől, ha mégis valaki késztetést érezne, megtehetné. Eddig még senki nem érzett, egész a mai napig. Ma hajnal negyed ötkor egy - feltételezem - átbulizott éjszaka után velem gondolta közölni egy kedves barát, hogy akut nőhiányban szenved. Tehetelennek érezvén magam visszadobtam a telefont a polcra és egy másodperc múlva újra aludtam.
Azért remélem oldódik a probléma. Nem mintha nem örülnék az sms-nek, de fasznak van kedve még egyszer negyed ötkor ilyen tragikus rosszhírre felijedni;)