tűzraktár, tegnap
Mondatonként mentem az írást, az a biztos.
Tegnap a Tűzraktárban kurvajó volt, szégyellje el magát, aki nem volt. Megnéztük a Still We Ride-ot, ami egy film, a New York-i critical mass-ekről szólt, hát bizony mondom, szerencsénk, hogy nálunk ez kicsit másképp megy, békésen. Áprilisban még egynémely zsaru arcára is kiült a mosoly, ahogy tekertünk a városban, odaát meg ezért a kollégák bilincset nyomnak a bicós csuklójára, meg levágják flexszel a lakatot és platóra hányják, elviszik a bringákat. Persze nagyobb ország, nagyobb tömeg, gyakrabban is mennek a cangások, de a zsaruk is nagyobb faszok arrafelé. Azért asszem nekünk még nem kell ilyen köcsög és értelmetlen retorziótól tartanunk.
A film előtt-alatt-után aztán kicsit megugrott a sörfogyasztásom, úgyhogy remekül éreztem magam, azt is mondhatnám, hogy sikerült bebasznom, amit még nem sikerült soha megtapasztalnom - sör által. Ennek megfelelően a lehető legszélesebb mosollyal sikerült üdvözölnöm a bicós ismerősöket, aztán a hülyeség hatására bátortalanokat félretolva elsők közt húzzam át a szigszalagot az áldozati autón. Felemelő élmény volt, mostantól rendszeresítek egy tekercset a váztáskába.
Az este legviccesebb pillanata az volt, amikor valaki megint szembesülni volt kénytelen azzal a ténnyel, hogy a nagyszájú a chatről lány és nem fiú, - ja, olyan uniszex nevem van amúgy, ez eleve megtévesztő -, de ezt már az évek során megszoktam. Lehet, hogy az lenne már furcsa, ha valaki elsőre elhinné rólam, hogy nő vagyok. Pedig.
Mondatonként mentem az írást, az a biztos.
Tegnap a Tűzraktárban kurvajó volt, szégyellje el magát, aki nem volt. Megnéztük a Still We Ride-ot, ami egy film, a New York-i critical mass-ekről szólt, hát bizony mondom, szerencsénk, hogy nálunk ez kicsit másképp megy, békésen. Áprilisban még egynémely zsaru arcára is kiült a mosoly, ahogy tekertünk a városban, odaát meg ezért a kollégák bilincset nyomnak a bicós csuklójára, meg levágják flexszel a lakatot és platóra hányják, elviszik a bringákat. Persze nagyobb ország, nagyobb tömeg, gyakrabban is mennek a cangások, de a zsaruk is nagyobb faszok arrafelé. Azért asszem nekünk még nem kell ilyen köcsög és értelmetlen retorziótól tartanunk.
A film előtt-alatt-után aztán kicsit megugrott a sörfogyasztásom, úgyhogy remekül éreztem magam, azt is mondhatnám, hogy sikerült bebasznom, amit még nem sikerült soha megtapasztalnom - sör által. Ennek megfelelően a lehető legszélesebb mosollyal sikerült üdvözölnöm a bicós ismerősöket, aztán a hülyeség hatására bátortalanokat félretolva elsők közt húzzam át a szigszalagot az áldozati autón. Felemelő élmény volt, mostantól rendszeresítek egy tekercset a váztáskába.
Az este legviccesebb pillanata az volt, amikor valaki megint szembesülni volt kénytelen azzal a ténnyel, hogy a nagyszájú a chatről lány és nem fiú, - ja, olyan uniszex nevem van amúgy, ez eleve megtévesztő -, de ezt már az évek során megszoktam. Lehet, hogy az lenne már furcsa, ha valaki elsőre elhinné rólam, hogy nő vagyok. Pedig.
